A plankton vízben lebegő parányi élőlények életközössége. Növényi és állati, egy- és többsejtű szervezetek egyaránt találhatók benne. Közös jellemzőjük, hogy nem, vagy csak korlátozott mértékben képesek aktív helyváltoztatásra, mozgásuk döntően az áramlatok függvénye.
A planktonikus élőlényekkel szemben a nektonikus élőlények azok, amik irányítani tudják a mozgásukat, és képesek a környező áramlásokkal szemben is úszni (pl.: halak, magasabb rendű rákok, vízi emlősök, egyes puhatestűek).
A planktonon belül a holoplanktonba azok az organizmusok tartoznak, amelyek életük egész időszakát planktonközösség részeként töltik (például a legtöbb alga, medúza és alsóbbrendű rákok: ágascsápú és evezőlábú rákok). A meroplankton azon élőlények csoportja, amelyek életük csak egy részében planktonikusak (általában a lárva részben), majd az egyedfejlődésük során képesek lesznek az önálló helyváltoztatásra és vagy a bentosz, vagy a nekton életközösség részévé válnak. A meroplankton tagjai a puhatestűek legtöbb faja és a legtöbb hal. A planktonbőség és planktoneloszlás erősen függ az olyan tényezőktől, mint a környező tápanyagok koncentrációja, a víz áramlása és a megvilágítottság mértéke.
A plankton szó a görög πλαγκτον szóból ered, jelentése ’vándorló’, ’sodródó’.
