A bankjegy (közismert rövid nevén: bankó) olyan pénzjegy, amelyet egy arra feljogosított (azaz bankjegykibocsátási szabadalommal rendelkező) bank, a jegybank bocsát ki. A legtöbb országban csupán egyetlen jegybank van, a központi bank (például Magyar Nemzeti Bank), de például az Egyesült Királyságban több bank is rendelkezik ilyen joggal (például Angliában és Skóciában is). A bankjegyek mellett más típusú pénzjegyek, például az államkincstár által kibocsátott államjegyek is lehetnek forgalomban.
Ma a legtöbb országban a készpénzállomány döntő részét bankjegyek képezik, kisebbik részét érmék. A forgalomban lévő bankjegyek mennyiségét a kibocsátó jegybank szabályozza, továbbá szavatolja ellenértéküket. A bankjegyek tervezéséről, gyártásáról, kibocsátásáról, cseréjéről, bevonásáról is a jegybank gondoskodik. A bankjegyek ellenértékét régen a jegybank úgy szavatolta, hogy garantálta azok értékpénzre (aranyra vagy ezüstre) váltását. Mióta a legtöbb ország felhagyott a nemesfém alapú monetáris politikával, a jegybankoknak megszűnt a nemesfémre váltási kötelezettsége, a bankjegyek (és az inherens értékkel gyakorlatilag szintén nem rendelkező nem nemesfém érmék) fedezetét az ország gazdasági teljesítőképessége fedezi.
