A cirkáló közepes nagyságú, gyors hadihajótípus. A vitorlás hajók korában a cirkálók voltak a flotta szemei. Ekkor még nem egy bizonyos hajótípust illettek ezzel a névvel, hanem összefoglaló megnevezése volt a kisebb, gyors hadihajóknak (fregatt, szkúner, brigg, korvett). Igazából ezek közül a fregatt tekinthető elsősorban a cirkáló elődjének. A 19. század közepén alakult ki önálló kategóriaként, amelynek tagjai ekkor új feladatot kaptak: nagyobb sebességüknek és fegyverzetüknek köszönhetően önálló támadásokat hajthattak végre.
A haditengerészetek az első világháború idején főleg könnyű gyors- és nehéz páncéloscirkálókat alkalmaztak. A két világháború között, illetve a második világháború idején könnyű-, nehéz- és légvédelmi cirkálókat építettek. A légvédelmi cirkáló tulajdonképpen egy speciális, elsősorban légvédelmi fegyverzetű kisebb méretű könnyűcirkáló. A II. világháború óta főleg rakéta- és helikopterhordozó cirkálók épülnek.
Napjaink cirkálói 7000-15 000 tonnás, ágyúkkal és rakétákkal felszerelt hajók. A 25–35 csomós sebességre képes egységek tengeralattjáró-elhárító helikoptereket is képesek szállítani.
Speciális fajta még az egykori Szovjetunió Kijev osztályú ún. ferde fedélzetű cirkálója. Ez valójában repülőgép-hordozó, de ilyen kategória nem létezett a szovjet haditengerészetnél.
