A geológia (a szűkebb értelemben vett földtan) a Föld felépítésével, szerkezetével, és történetével foglalkozó természettudomány. A szó a görög γη- (geo, "föld") és λογος (logosz, "szó", "tudás") szavak összetételéből jött létre.
A geológia a Földről, a Földet alkotó kőzetekről és a Földet alakító folyamatokról szóló ismeretek tudománya. Bizonyítja a lemeztektonika működését, az élet evolúciójának és a klíma alakulásának a történetét.
Korunkban a geológia lehetővé teszi az ásvány- és szénhidrogén-kincsek feltárását, a vízkészletek felbecsülését, természeti katasztrófák előrejelzését, környezeti katasztrófák következményeinek felszámolását és a múltbeli klímaváltozások megismerését. A geológia természettudományos diszciplína. A geológiát sok kőzet-, ásvány- és kövületgyűjtő hobbiként űzi.
Két fő ága az elméleti és az alkalmazott földtan. Elvileg mindkettőben megkülönböztetjük a leíró (-gráfia végű)és az oknyomozó (-lógia végű) résztudományokat, de ez a felosztás nem konzekvens: egyes résztudományok (például üledékföldtan, azaz szedimentológia) leíró részei nem különültek el önálló szakterületté.
Az elméleti geológia néhány fontosabb tudományterülete:
általános földtan,
történeti földtan,
regionális földtan,
kőzettan (petrológia, petrográfia, szedimentológia),
ásványtan (mineralógia),
tektonika,
őslénytan (paleontológia, dögészet, ősdögészet).Az alkalmazott geológia néhány fontosabb tudományterülete:
építésföldtan,
vízföldtan,
teleptan:
bauxitföldtan,
kőszénföldtan,
szénhidrogénföldtan,
ércteleptan,
nem érces ásványi nyersanyagok teleptana stb.
