A hó 0 °C alatt képződött csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek. Mivel a hó kis összetevőkből áll, ezért granuláris anyagnak tekinthető. Laza, puha, könnyű szerkezetű, amíg külső nyomás nem éri. A hópelyhek számos méretben és mintázatban érhetnek földet. Az olvadásnak és a visszafagyásnak köszönhetően hódara, jégcseppek, vagy jégeső formájában is földet érhet.
A szilárd halmazállapotú, kristályos szerkezetű hó hullását havazásnak hívjuk. Havazások inkább alacsony légnyomású rendszerek, úgy nevezett mérsékelt égövi ciklonokban feláramló levegő hatására alakulhat ki. Ahol a környezethez viszonyítva melegebb hőmérsékletű víztestek vannak, amelyekből pára kerül a levegőbe, ott kialakulhat az úgy nevezett tó-miatti havazás. Helyi szinten a tó-miatti havazások akár erőteljes csapadékképződést is okozhatnak. A hóviharok olyankor alakulnak ki, amikor egy ciklon központja nagy nedvességtartalmat biztosító helyen helyezkedik el, ami a tó-miatti havazás kialakulásához hasonló körülményt biztosít. A hegyek szélnek kitett hegyoldalain a felszálló légáramlatok hatására heves hózáporok is kialakulhatnak, ha a légkör elég hideg hozzá. A havazás mennyiségének meghatározásához speciális csapadékgyűjtő edényzet szükséges.
