Jelnyelv - online rejtvények
Online puzzle Jelnyelv
Jelnyelv
A jelnyelv a vizuális kódrendszerek egyik legfejlettebb formája, amelyet főként, de nem kizárólag a siketek használnak. Az 1960-as évek óta a szakemberek már önálló nyelvként kezelik. A 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról a magyar jelnyelvet a hivatalos nyelv szintjére emelte Magyarországon.
Bizonyított, hogy a jelnyelvnek is van egy sajátos hangtana, alaktana és mondattana. Általában az adott nyelv nyelvtani sajátosságai jellemzik a jelnyelvet. Szókincse pontos nyelvtani szabályok szerint rendeződik, így annak nyelvjárásai is lehetnek. Tanulásának nehézségei összemérhetők a hangzó nyelvekével. A jelelés előnyös a perifériás látásra és a reakcióidőre.Téves feltételezés, hogy a jelnyelv nemzetközi. Valójában minden országnak van egy sajátos jelnyelve, amelyet elsősorban a siketek használnak. Tehát a siketek nem ugyanazt a jelnyelvet használják Németországban, mint mondjuk Magyarországon. Igaz, hogy vannak hasonló jelek egyes jelnyelvekben.
Létezik azonban egy mesterségesen kialakított jelnyelv is, a Gestuno nyelv, amely éppoly nehezen tud teret nyerni, mint az eszperantó.
Egy másik tévhit szerint a jelnyelv a gesztusok természeténél fogva lassabb, mint a beszéd. A kézmozgás ugyan valóban lassabb, mint az artikulációs mozgás, de a minden szinten jelen lévő egyidejűségnek köszönhetően a jelelés és a beszéd tempója közel azonos, nem ritka eset az sem, hogy a jelelés gyorsabb.
A jelelésnek természetesen vannak szabályai:
törekedni kell a jel pontos kivitelezésére,
fontos a gesztikuláció, mimika és testtartás.Szokás, hogy a jelelők, hallók és siketek egyaránt, a jobb megértés érdekében néma artikulációval kísérik jelelésüket. Ennek szabályai:
a megszokottnál lassabb beszédtempóra van szükség,
vigyázni kell, nehogy a túlartikulálás hibájába essünk,
mindig a jelelést kísérő beszédről lehet csak szó.Erről a szokásról eltérőek a vélemények. Az ellenvélemények szerint mivel a hangzó nyelv és a jelnyelv szórendje különböző, ezért a jeleléssel együtt artikuláló egyén az egyik nyelvet törni fogja. A siketek nem mindig tátognak, amikor egymással beszélgetnek, és beszédzavarok esetén is értelmezhetetlenné válhat a szájkép, vagy a néma jelelő nem képes szavakat formálni a szájával. Asperger-szindrómás, autista jelelőkkel is előfordul, hogy nem tudnak egyszerre jelelni és tátogni.
A jelnyelv éppen olyan verbális kommunikációs eszköz, mint a hangzó nyelv. Ezért használata nem nevezhető mutogatásnak: egy önálló nyelvről van szó. Nem „mutogatunk”, hanem jelelünk!
Egyes elméletek szerint a jelnyelveknek az emberi nyelv kialakulásában is szerepük volt. Ezek szerint az első nyelvek jelnyelvek voltak. Az elmélet felveti azt a kérdést, miképp tért át az ember a beszédre.