A korona ősi kitüntető fejdísz, a növényekből font koszorúkból ered. Fokozatosan az uralkodói hatalom legfontosabb jelvényévé vált. Már az ókorban is viseltek a királyok koronát. Salamonról is említik, hogy koronája volt. A régi asszír, babiloni és egyiptomi királyok koronája, vagy mint másképp nevezik, tiarája, diadémja, fejszalagja még nem feltétlenül képezett zárt kört. A római királyok idejében kezdték először a koronákat gyűrűformában készíteni, ekkor még felül nyitott volt. A görög eredetű Stephanos név latinul koronát jelent. A bizánci császárok már felül is zárt koronát használtak.
