A japán stílusú kerteket egyszerűségük és igénytelen eleganciájuk különbözteti meg. A rendezett térben az emberi beavatkozásnak alig észrevehetőnek kell lennie. Az egyes elemek harmóniája a táj miniatűr koncepcióján alapszik, ahol nemcsak növények, hanem víztestek és sziklák is, amelyeket többnyire kövek, kis dombok vagy kaszkádok képviselnek. Az egészet fából készült, boltíves hidak és hagyományos ishi-dōrō, azaz japán kőlámpák egészítik ki.