Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége. 1200 km hosszúságú és 150–250 km szélességű ívben húzódik a Ligur-tengertől a Kárpát-medencéig nyolc országot érintve. A legszélesebb értelemben vizsgálva a magyarországi Alpokalja is a hegységrendszer része.
Az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó hegység az újidő harmadidőszakában keletkezett az Afrikai-lemez és az Eurázsiai-lemez egymásnak ütközése következtében. A felgyűrődés során a tengeri üledékes kőzetek a Mont Blanc-hoz és a Matterhornhoz hasonló magas hegycsúcsokká emelkedtek ki. Az Alpok mintegy száz, 4000 méternél magasabb hegycsúccsal rendelkezik, közülük a legmagasabb a francia–olasz határon található Mont Blanc (4808,7 m). A hegység magassága és mérete hatással van Európa éghajlatára: a hegyvidéki csapadék mennyisége erős eltérést mutat és az éghajlati viszonyok különböző jól elkülöníthető zónákat adnak ki. Egyes vadállatok, mint például a kőszáli kecske, egészen 3400 méteres magasságig megélnek, míg a havasi gyopárhoz hasonló növények a köves területeken ugyanúgy megtalálhatók kisebb, mint nagyobb magasságokban. Az emberi élet nyomai az Alpokban az őskőkorszakig nyúlnak vissza. Az osztrák-olasz határon 1991-ben fellelt mumifikálódott holttest (Ötzi) 5000 évvel ezelőttről származik.
A Kr. e. 6. században a kelta La Tène-kultúra terjedt el a vidékén. Hannibál pun hadvezér seregében elefántokkal kelt át az Alpokon Galliából Itáliába, később a rómaiak hoztak létre településeket a területén. 1800-ban Bonaparte Napoleon kelt át egy 40 000 fős sereggel a Nagy Szent Bernát-hágón Itáliába tartva. A 18. és 19. századok során természetbúvárokat, írókat, művészeket és főként romantikusokat vonzott a táj. Ezt az időszakot követte az alpinizmus aranykora, mikor a hegymászók a hegycsúcsai meghódítására törtek. Az első világháborúban a délkeleti részén húzódott az olasz front, ahol számos magyar katonai egység is szolgált. A második világháborúban nem játszott ekkora szerepet és csak a háború végén rövid időre váltak szárazföldi hadszíntérré a peremterületei.
Az alpesi régió hegyi falvainak erős a kulturális identitása. A tradicionális gazdálkodás, sajtkészítés és faiparosság mindmáig fennmaradt, habár a 20. század elején beindult a turizmus is és a második világháború után még nagyobb ütemben növekedett, majd meghatározó iparággá vált az Alpokban. A téli olimpiai játékoknak otthont adtak már az Alpok svájci, francia, olasz, osztrák és német területen lévő hegyei is. A 2000-es évek elején a régiójában közel 14 millió ember lakott és 120 millió látogató kereste fel évente.
