A bazilika (ógörög βασιλική, basziliké, vagyis csarnok, latin: basilica) eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templom. A háromhajós (ritkábban egy- vagy öthajós) térben a főhajó magasabb a mellékhajóknál, s a gádorfalon, azaz a főhajónak az oldalhajók tetőzete fölé emelkedő oldalfalán sorakozó ablakokon jut be a fény. A név az ógörög βασίλειος στοά (baszileiosz sztoa), vagy βασιλική στοά (basziliké sztoa) kifejezések rövidítése és magyarosított változata, amelyek a „király csarnoka”, illetve „királyi csarnok” jelentésűek.
A bazilika lehet egy templom egyházi rangja is. Eszerint megkülönböztetünk kisbazilikákat (basilica minor) és nagybazilikákat (basilica maior).
Napjainkban alaprajzi megoldásától függetlenül a bazilika elnevezést alkalmazzák kiemelt jelentőségű katolikus templomokra is.
A köznyelvben a bazilika gyakran a székesegyház (katedrális, dóm) szinonimája. Ez eredetileg tévedés, lévén a székesegyházak a megyés püspökök széktemplomai. Egy templom tehát akkor is lehet székesegyház, ha nem bazilika, és fordítva.
