A graffiti olasz jövevényszavunk, de az Amerikai Egyesült Államokból származó fogalom, jelentéssel bíró szimbólum (a magyar Büntető Törvénykönyv szerint falfirka,) melynek eredeti jelentése: feliratok, spontán jellegű és üldözött, elítélt írásművek, amelyek tematikája általában politikai, erotikus, csúfoló rögtönzés, szélsőségesen leegyszerűsített általánosítás. Mint ahogyan a folklórműfajoknál a graffitinél is a szerzői névtelenség és a folyamatos átalakítás a jellemző. Az újkori története New Yorkban a 183. utcában kezdődött, ahol a városi falfirkálás a szignózásból alakult ki. Legjellemzőbb előfordulási helye a köztereken lévő falfelület. A közösségi tereken megjelenő firkálás egyfajta kommunikációs mód és folklór kisműfaj is. Szöveges formái a halandzsaszerű, de sok esetben aforisztikus feliratok, amik lehetnek versszerűek is. A szövegeken kívül jellemzőek a rajzok is. Szórófestékkel készült igénytelenebb válfaja a tag. Az utcai graffitiken kívül léteznek rejtettebb formái is a falfirkáknak, ezek például a toalett-költészet produktumai, a latrináliák, amelyek az illemhelyek falán található különféle versek, pornográf szövegek, perverz rajzok. A falfirkák a leletek szerint már az ókor óta folyamatosan az emberi lakókörnyezet velejárói.
Divatjelenségként és szubkultúraként a nyugati világban az 1960-as évektől terjedt el.
Magyarországon a rendszerváltás után, az 1990-es években élte fénykorát. (A Szentendrei HÉV Filatorigát megállóhelye körüli kerítéseken azóta látható a kiállítás a folyamatosan változó, művészi igényességgel készített alkotásokból.)
Ennek a spontán és kéretlen kommunális esztétikai szolgáltatásnak, másként fogalmazva az "autentikus városi populáris kultúra inspirálta graffitinek" vannak már név szerint ismert alkotói is.
Az egyik legnevezetesebb közülük Keith Haring, de legtöbbjük – ahogy Magyarországon is – névtelenül, illetve illegálisan tevékenykedik. A falfirkák gyűjtésének kezdeményezője, a Párizs szemének is nevezett Brassaï (Halász Gyula) volt, aki 1932-től a párizsi falakon található graffitiket fotózta, amelyeket 1956-ban kiállítottak a New York-i Modern Művészetek Múzeumában. 2009-ben a Budapesten megrendezett Write 4 Gold elnevezésű nemzetközi graffiti-versenyen a magyar csapat győzött.
