Napnyugtának vagy naplementének nevezzük azt a napi rendszerességgel lejátszódó jelenséget, mely során a Föld forgásának következtében a Nap eltűnik a nyugati horizonton. Az asztronómia tudománya szerint a napnyugta az a pillanat, amikor a napkorong legfelsőbb része is eltűnik a látóhatár alatt.
A Napból érkező sugarak az atmoszférában fénytörést szenvednek, ezért mikor a Napot lenyugodni látjuk, az valójában már egy napátmérőnyivel a horizont alatt található.
Szürkületnek a napnyugtától a teljes besötétedésig tartó időszakot nevezzük. A szürkület vége és az éjszaka kezdete az az időpont, mikor a Nap már 18°-kal a látóhatár alatt van.
Az északi sarkkörtől északra, ill. a déli sarkkörtől délre a naplemente nem következik be napi rendszerességgel, csupán évente egyszer a hat hónapig tartó sarki nappal és a sarki éjszaka váltakozásakor.
A napnyugta következtében különleges légköri állapotok alakulnak ki, akárcsak a napkorong és a környező égbolt narancssárga színezettsége.
