Az oldószer olyan anyag, amely egy kémiailag eltérő (szilárd, folyadék vagy gáz halmazállapotú) anyagot – az oldott anyagot – oldat keletkezése közben feloldja. Az oldószerek többnyire folyadékok, de lehet szilárdak vagy gáz halmazállapotúak is. Az, hogy adott térfogatú oldószer egy anyag mekkora mennyiségét képes feloldani, a hőmérséklettől függ. Az oldószerek jellemző felhasználása a vegytisztítás (pl. tetraklóretilénnel), a festékhígítókban (pl. toluol, terpentin), körömlakklemosóban és ragasztók oldószerében történő alkalmazás (aceton, metil-acetát, etil-acetát), de folttisztító (pl. hexán, petroléter), mosószer (pl. citrus terpének), parfüm (etanol) és körömlakk összetevőjeként, valamint a kémiai szintézisekben is alkalmazzák őket. A szervetlen oldószereket (a vizet leszámítva) jellemzően a kémiai kutatásokban és egyes technológiai folyamatok során használják.
Egy 2012-ben publikált felmérés szerint az oldószerek világpiaci forgalma 2019-ben elérheti a 33 milliárd USA dollárt. A feltörekvő piacok – például Kína, India, Brazília vagy Oroszország – dinamikusan fejlődő gazdasága különösen hozzájárul az egyre növekvő oldószerigényhez. Szakértők szerint a világ oldószer felhasználása a következő években átlagosan évi 2,5%-kal fog nőni, ami felülmúlja az elmúlt 8 év növekedési ütemét.
