A rétegelt lemez páratlan számú hámozott furnérrétegből felépített falemez. A szimmetrikusan elhelyezett rétegek fafaja és vastagsága azonos. A rétegeket régebben enyvvel, újabban műgyantával ragasztják össze. A rétegek rostiránya az előzőre mindig merőleges. Ezzel az elrendezéssel a természetes faanyagok anizotrópiája csökkenthető a lemez síkjában.
A rétegelt lemez felső és alsó lemeze a borítólap, ha csak három réteg van, akkor a középső réteg neve belső réteg, több réteg esetén a borítólapok közötti részt maglemeznek hívják.
A rétegelt lemez a feldolgozott fa egyik leggyakoribb alakja, rugalmas, olcsó, könnyen megmunkálható, javítható és gyakorlatilag bárhol előállítható. A rétegelt lemezt a fűrészáruk helyett elsősorban nagyobb szilárdsága miatt alkalmazzák.
Általában a borítólapok készülnek jobb minőségű fából, általában vékonyabbak a többi rétegnél és esetenként tetszetősebb a mintázatuk. A mag elsődleges szerepe, hogy megakadályozza a legnagyobb feszültségnek kitett borítólemezek elcsúszását hajlításkor. Hajlításkor a feszültség lineárisan változik a két szélső szál között, úgy hogy középen zéró értéket ér el, ezért a mag sokkal gyengébb anyagból készülhet.
