Szömörcefélék

A szömörcefélék (Anacardiaceae) a kétszikűek osztályába tartozó szappanfavirágúak egyik családja. Mintegy hatszáz fajuk van: alig tucatnyi kivételével a trópusokon és szubtrópusokon. Magyarországon legismertebb képviselőik a sárga cserszömörce (parókafa, Cotinus coggygria) és az ecetfa (torzsás szömörce, Rhus typhina L.).

Apró, egy- vagy kétivarú virágaik többnyire sokvirágú bugákba egyesülnek. Öt csésze- és öt sziromlevelük van, de utóbbiak hiányozhatnak is. Öt, tíz vagy sok porzójuk van; a termésük makk vagy csonthéjas – ritkán bogyó, sőt álgyümölcs is lehet. Szöveteikben tejnedvet, illóolajakat, balzsam- és nyálkaanyagokat, valamint fenolvegyületeket halmoznak fel.

Téli pihenő időszakuk a legtöbb növénycsaládénál jóval tovább tart.

Fás szárú növények. Váltakozóan álló leveleik egyszerűek vagy ágasak; pálhalevelük nincs. Többet termesztenek: egyeseket gyantájukért vagy mézgájukért, másokat ehető terméseikért.

Legismertebb fajaik:

mangófa (Mangifera indica),

pisztáciafa (Pistacia vera),

kesu (Anacardium occidentale),

édes tahitiszilva (Spondias dulcis Soland. avagy Spondias cytherea Sonnerat) – ez a gazdaságilag legjelentősebb faj

imbu (Spondias tuberosa),

ambarella (Spondias cytherea)

vörös mombin (Spondias mombin)

sárga mombin (Spondias lutea).